2007. október 23., kedd

Baraka Étterem-avagy szabad rablás






Igénytelenség igényességgel álcázva

Ez egy olyan étterem volt, amiről csak jót hallottam-„tökéletes kiszolgálás, nagyon finom ételek, gyönyörű környezet stb.”Miután ismerőseim ízlésében nem szoktam bízni mert eddig mindig csalódás ért, ahogyan most is. Pedig olyan szomszédom ajánlotta, aki benne van a vendéglátás businessben. Nagy nagy csalódás lett a vége az egyébként is szomorú napnak.
Az étterem címe:1063 Andrássy u. 111.-további információk a www.barakarestaurant.hu címen.
Pistám arra gondolt hogy el kéne mennünk megnézni hogy mi is van a városban, és akkor ebédeljünk valahol. Persze eszembe jutott egy csomó hely, de miután sok nem volt nyitva ezért a Baraka étterembe lyukadtunk ki.
Megérkezünk- csak mi vagyunk vendégek, továbbá 2 szakács 3 pincér 1 barwoman- meg 1 beazonosítatlan személy civilnek öltözve. Az étterem üres sehol egy vendég, viszont a pincérek elképesztő módon elfoglaltak ide-oda rohangálnak. Belépünk, megállunk az ajtóban, jön a pincér- ebédelnénk?- jó foglaljunk helyet-itt megpróbáltunk elegánsan humorosak lenni de a pincér nem volt az. Leültünk az üres étterembe, a zene rendben volt-bár újnak nem mondható-ezt végig gondolván erre magyar országon nem sok embernek van igénye.
A hely stílusa newbarokk, post-orientál minimál egy jó adag neo-vámpír stílussal-kicsit decens, hideg, elegáns-nyilván profi volt aki csinálta- csak szerintem ez már nem divat, legalább is nem így, bár lehet hogy Budapesten még igen. (Cyrano-de ha jól emlékszem kb 6 éve újították fel és hasonló stílusú, akkor még egyedi stílus lett az eredmény. Igen szerettem a Cyránót)



Közlöm a pincérrel mielőtt ital lapot vagy bármit is adna, hogy pezsgőt innánk Veuve Clicquot például-semmi ajánlás ki is hoz egyet 25.000-ért. A pezsgő finom volt, bár meg kell hogy mondjam, hogy mint a pezsgő kinyitásával, de főleg a kitöltésével nagy gondjai akadtak a pincérnek olyannyira, hogy többször nem is próbálkozott a pezsgő kiöntésével, és az ételek is nagyon lassan jöttek,- még jó hogy üres volt az étterem, nem akarom tudni mi lehet ott péntek esténként.
Előételnek mogyoróval sült libamájat kértem, Pistagyíkom meg kékuszonyú tonhal katonákat-persze ennek sokkal szebb neve volt a kopottas étlapon, de az-az igazság, hogy még így a saját szavaimmal kifejezve is sokkal jobban hangzik, bár az étlapon mindössze 2 sorba írt nagy eposzként volt feltüntetve, de helyette a mennyiséget kiválóan lecsökkentették, amit az íze után egyáltalán nem bántunk.
A libamáj jó volt-nem kemény nem puha, körte dominált benne a mogyoró helyett, de nyilván túl egyszerű lett volna ha körtével szerepel az étlapon.Itt megjegyezném hogy azért ettem libamájat mert a tengeri triót a pincér nem merte kihozni a kenyérszármazékok nélkül- ezt a pincér maga mondta, és én hittem neki.
Na jó az előétel után bizakodóan vártuk a főételt-ami az én részemről valami-szent jakab kagylós tengerei herkentyűk lettek volna rizottóval-amit lecseréltem grill zöldségre- Pistám meg vegetáriánus ízelítőt kért amit aztán nagyon megbánt. Leírnám úgy ahogy az étlapon szerepelt, de szerencséjükre nincsen fenn a weben a jelenlegi-bár igen megkopott étlap tartalma.
Nos ez kérem nem vicc-tengeri herkentyűk :3 db ici pici st jakab kagyló, 3 db rák továbbá 4 db tintahal karika-sült zöldségen .-nem volt íze , de nem volt túl friss se ami megbocsátható lenne az ünnep miatt egy vidéki étteremben, ezért kértem valami csípőset-ami kínai chilis-fokhagyma szósz lett-ez sokat dobott a fogáson. Miután megijedtem a mennyiségtől-mert kevés volt gyorsan rendeltem egy sajttálat-amitől aztán végleg kinyílt a zsebemben a bicska-4 féle sajtból egy teáskanál mennyiségű sajtot hoztak 1 szem szőlővel 1 egész dióval és négy szelet negyed alma felével-de ami ezen is túltesz az a vegetáriánus ízelítő volt- édesburgonya püré, csicsóka, talán krumpli püré és grill zöldség-mindez nevetséges mennyiségben. A zöldség lehet zöldség ízű, friss-de nem volt-nem volt íze, de ízetlen volt.
Kijelentem hogy nem eszünk sokat, és nagyon szeretjük a Cyranót, a Tom Gerorgot, vagy a Paris Budapest cafet a Sofitel aljában- azért megyünk étterembe hogy érdekes finom ízeket érezzünk kicsi mennyiségben. Itt erről azért szó nem volt a mennyiség tényleg talán túl jól sikerült, de az ízek nem voltak-maguknak a zöldségeknek sem. Pistám meg is kérdezte tőlem, hogy ezeket senki soha nem kóstolta még meg- vagy ilyen hogy fordulhat elő egy ilyen helyen.
A desszertek nevei szépek voltak az étlapon, de nem adtam sanszot ezek után- sok cukorral aztán végképp elrontották volna a napomat. Mert mi az élvezetért eszünk- ha már eszünk jót eszünk, de rosszat nem eszünk-ez azt nem jelenti hogy rossz volt, de a jó közelében sem volt az ebéd, se a kiszolgálás.
Mindez 60.000 magyar petákba került-nagyon lelki ismeret furdalásom lett-de a kontraszt, hogy vannak olyan nyugdíjasok akik ennyiből élnek-milyenek a kórházak-de akkor ami még érdekes egy magán klinikán világszerte elismert pszhiológusnál több szakvizsgákkal, 18.000 magyar petákba kerül egy óra.( van olyan étterem aminek a neve Tom George ahol Gere Cab.Sav. 2002 (1995 a szívem csücske) borral, pezsgővel előételtől a desszertig (2 desszert) 70.000 magyar peták- bearanyozták a napomat már többször) Lehet olyan hogy elmegy az ember jót akar enni, és finomat-legyen- csak ne a Barakába menjen, mert ott nem fogja megkapni.
Az is lehet hogy én ennyire jól főznék…., hogy már semmise jó nekem-de itt nem erről volt szó. Nagyon elrontotta a napunkat a Baraka, annyira hogy többször be nem tesszem a lábam, ilyen ritkán van általában minden kap még 1 esélyt-----ez az étterem nem fog. Leírhatatlan hogy milyen rossz élmény volt-.
A toalettek tiszták voltak, ezt azért megemlítem mert direkt ezért elmentem megigazítani a púdert az orromon, de semmi különöset nem tapasztaltam „dízájnban” meg semmiben sem-ja de mégis frottír törölközők voltak, és füstölő ami nem égett jelen esetben. Ami gyanús volt hogy olyan kopott a padló, meg részleteiben egy két használati tárgy de kiderítettem mért-mert a reggeliztetés a hotelből az étteremben működik.


Gourmandlizard

2007. október 4., csütörtök

Hogy is van ez?



Free Burma!


"International bloggers are preparing an action to support the peaceful revolution in Burma. We want to set a sign for freedom and show our sympathy for these people who are fighting their cruel regime without weapons."

Pesszimista vagyok-mert van-e forradalom vérrontás nélkül? Van-e forradalom vérrontással? Van-e forradalom bárhogyan is ha a hatalom erőssebb. Mi az hogy hatalom-ki akarta-kinek jó-kinek nem. Forradalom az emberek lelkében kéne, de az nincs, vagy van?-na azt csak maga az alany élheti meg.
Abban hiszek, hogy ami szükségszerü az megtörténik.
Nem értek én ehhez, számomra ez átláthatatlan és átérezhetetlen. Mikor Kínában voltam soha annyi boldog embert nem láttam az utcákon, akkor hogy is van ez...
Sajnálom ezeket az embereket, ugyanúgy mint az afrikai éhezőket, a megerőszakolt nőket. A sajnálattal senki nem fog semmire menni.
Politikai kérdésekben és a Föld nagy problémáinak értékelésére nem áll elég információ a rendelkezésemre, de hiszek abban, hogy akiknek elegendő információ áll a rendelkezésére is ember és nem akar rosszat, ahogy én sem akarok rosszat se magamnak se a közösségemnek.
Ez az állásfoglalásom a témában....

Gourmandlizard

2007. október 3., szerda

Padlizsán krém



Padlizsánkrém



Az egyik legszebb zöldség szerintem a padlizsán. Talán ezért került a látóterembe,- ugyanis én semmi olyat nem vagyok hajlandó megenni ami nem szép, és nagyon finom, ebből a szokásomból adódóan gyerekként nagyon sok gondom akadt ilyen….tanárokkal….meg táborvezetőkkel, és az apámmal is, ugyanis szerintük én nagyon válogattam, és semmit se ettem meg, amit a mérleg nem igazolt. Tudom hogy nagyon rossz szokás nem vagyok rá büszke.
Sajnos nagyon ritkán eszem jól elkészített padlizsánt-igazán a legjobbat eddig Olaszországban ettem, grillezve volt, és nagyon jó ropogós volt. Nehéz úgy elkészíteni hogy ne legyen túl olajos, ne legyen szivacs jellege. Persze sokkal inkább valószínűbb hogy azért elég kritikus vagyok, de remélem magammal szemben is.
A padlizsán fényes mély lila, sima bőre alatt 27 kcal rejtőzik 100 grammonként továbbá 6 g szénhidrát, és 1 g fehérje. A leginkább padlizsánkrém készül belőle itthon, ami csinos kis edénybe teszek és szalma-uborkával, vagy paprikával, de karalábéval is szoktuk mártogatni. Persze rákenhetnénk a szárított paradicsomos hagymás házi kenyeremre akár-de mi sose tennénk ilyet, de aki megteheti hát tegye. Mi inkább éjszaka pizzát rendelünk és jó vörös bort iszunk hozzá. (csak ezért ne verjen meg a Sors) A Kopár kitünő választás.




Padlizsán krém


60 dkg padlizsán kötelezően
10 dkg vaj kötelezően
Mustár 5 ek. kötelezően

Bors kötelezően 1 tk.
Szerecsendióból 1 tk. kötelezően
Méz kötelezően min 4 ek vagy ennek megfelelő édesítő
Fél citrom
1 csokor petrezselyem kötelezően
1 pici gerezd foghagyma kötelezően
1 tk. chili por kötelezően

A megmosott padlizsánt becsomagolom fóliába és 200 fokon puhára sütöm. Megnyúzom és a húsát pépesítem. Ha ez megvan, ízlés szerint hozzáadom a fűszereket, ez általában kedvemtől függ. Amihez kötelezőt írtam azt muszáj mindig beletenni, a többi hozzávalót kedv, ízlés, alkalom, belátás szerint, és addig kever amíg minden szépen elkeveredik.